|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 24 találat | lapozás: 1-24 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Fórika Balázs 2001. június 17.Kézdivásárhelyen a (kantai) római katolikus plébánia, a Pro Cantus Egyesület, valamint a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség közös szervezésében május 26 -án megtartották a felsőháromszéki katolikus templomi kórusok VII. és a Seprődi János Kórusszövetség háromszéki tagegyesületeinek I. közös találkozóját. Tizenhárom énekkar jelent meg a találkozón. A kórusok bemutatkozása után Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszövetség elnöke díszoklevelet adott át a kórusok vezetőinek, majd a rendezvény házigazdája Bodó Imre főesperes-plébános a Vetró András szobrászművész által készített emlékplakettel ajándékozta meg a kórusvezetőket. /Fórika Balázs: Lélekemelő dalosünnep. = Vasárnap (Kolozsvár, jún. 17./2004. június 20.Öt éve Kézdivásárhely központjának a Kantával összekötő útját Márton Áron püspökről nevezték el. Most a főtér felőli végén található kis parkban szobrot állítottak a szentéletű püspöknek. A számos dombormű és emléktábla mellett Kézdivásárhelyen már áll Gábor Áronnak, Bem Józsefnek, Turóczy Mózesnek, a szabadságharcban és világháborúkban elesett hősöknek, Kossuth Lajosnak köztéri szobra, Petőfi Sándorra egy mellszobor emlékeztet a róla elnevezett általános iskola udvarán. A főtéri Gábor Áron-szobrot valamint a hősök emlékművét kivéve mindegyik alkotás a város kiváló szobrászművész-tanárának, Vetró Andrásnak a munkája. Márton Áron szobra is az ő alkotása. A bronzszobor Balogh József marosvásárhelyi öntőmester műhelyében készült. Az avatóünnepség pünkösdhétfőn, máj. 31-én volt. Az ünnepi szentmisét Jakubinyi György érsek celebrálta a környékbeli papság részvételével. Az ünnepségen jelen volt Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete is. /Fórika Balázs: Szoboravatás Kézdivásárhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 20./2004. július 18.Júl. 2-án volt Futásfalván a búcsú. Évről-évre egyre több zarándok jön el. A moldvai csángómagyarok (Pusztináról, Lujzikalagorból) már évek óta hagyományosan előző nap megérkeznek Futásfalvára, hogy a kegytemplomban szentmisén való részvétellel, majd az egész éjszakát betöltő virrasztással imádkozzanak. Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György érsek celebrálta, a környékbeli papság részvételével. A közel kétezer zarándok énekét – immár hagyományosan – a rétyi Kovács András fúvószenekar kísérte, Kelemen Antal tanár vezényletével. A szentmisét a hagyományos nagy körmenet követte a hegytetőn felállított kereszthez. A székely himnusz, majd az Ó, Szent István, dicsértessél kezdetű csángómagyar ének közös eléneklése után a körmenet visszatért a templomba. /Fórika Balázs: Sarlós Boldogasszony-napi búcsú Futásfalván. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 18./2007. augusztus 21.Több időszakos tárlatot nyitottak meg Kézdivásárhelyen a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmával a Vigadó Művelődési Házban. Kakas Zoltán, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója Esztelnekkel kapcsolatos fotóit állították ki. A Kézdiszéken élő, illetve onnan elszármazott képzőművészek impozáns tárlatán – amelyen a helybeli Vetró, Kosztándi és Sárosi művészcsaládokat többen is képviselik – festményeket, grafikákat, szobrokat és számítógépes grafikai programmal készült kompozíciókat lehet megtekinteni. A műalkotások zöme a magyarsághoz, a találkozóhoz kötődik: Vetró Bodoni Zsuzsa pasztellképein a perkői búcsú összetartó erejét érzékelteti, Kosztándi Jenő festményén a széttöredező harangokból ágyú körvonalazódik. A tárlat megnyitóján a Fórika Balázs által vezetett kantai kórus lépett fel. A földszinti kiállítóteremben a csernátoni népművészek munkáiból nyílt tárlat, a pincében pedig a Beke Ernő vezette Hobby cserebere-klub rendezett tárlatot. /Bartos Lóránt: A pincétől a padlásig. Kiállítások nyara Kézdivásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./2007. november 25.November 11-én tartották Feltorján a Szent Márton-búcsút. A jelenlegi katolikus templomot az 1940-es években építették a helybéli hívek. Most a jelenlegi plébános, Papp Antal, miután egy modern, többfunkciójú közösségi ház építését a hívek összefogásával befejezte, új templom építése mellett úgy döntöttek, amelynek alapkövét a búcsús misét követően tették le. Az ünnep főcelebránsa Tamás József segédpüspök volt. Közreműködött a kézdivásárhelyi Cantus kamarakórus. Az új templom építésénél a németországi Remscheidban lebontott és elszállított Szent Teréz-templom anyagát (oltárok, szobrok, padok, nyílászárók stb.) fogják felhasználni. /Fórika Balázs: Alapkőletétel Feltorján. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 25./2009. április 5.A Felsőháromszéki Katolikus Templomi Kórusok XV., a Seprődi János Kórusszövetség tagegyesületeinek IX. találkozójára került sor március 27–28-án Kézdivásárhelyen, a kantai templomban. Egyperces néma csenddel adóztak a társszervező Seprődi János Kórusszövetség tavaly elhunyt alapító elnökének, Nagy Ferencnek emléke előtt, aki rengeteget munkálkodott nem csak a hazai, hanem az egész Kárpát-medencei kóruskultúra fellendítésén. /Fórika Balázs: XV. kórustalálkozó Kézdivásárhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 5./2010. november 22.Közgyűlés és díjkiosztó a dalosszövetségnélKözös népdalénekléssel kezdődött november 20-án, szombaton délelőtt a Romániai Magyar Dalosszövetség évi közgyűlése az unitárius kollégium Felvinczi György termében. Guttman Mihály, a dalosszövetség tiszteletbeli elnökének felkérésére Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök tartott rövid áhítatot. „Adjon Isten önöknek erőt, hogy az erdélyi magyar kórusmozgalom elkötelezettjeiként minél többet énekelhessenek”, buzdított a püspök. Kötő József, az Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE) tiszteletbeli elnöke beszédében kifejtette: “Az EMKE és a dalosszövetség újraalakulásuktól megőrizték nemzeti és közösségépítő jellegüket. Fenntartottuk azt a szellemiséget, amely egy népet megéltet és egyedivé tesz. Ezért kell ma ünnepelni a dalosszövetséget, megmaradásunkhoz a többezer kórustag éneklése is hozzájárul”. Tóth Guttman Emese, a dalosszövetség elnöke beszámolójában elsőként a 2010-es év megvalósításait vette számba: januárban megünnepelték a Magyar Kultúra Napját, majd tél végén Kodály szellemében került sor egy rendezvényre Kézdivásárhelyen, tavasszal a 125 éve született Zsizsmann Rezsőre emlékeztek, az elkövetkező időszakban pedig Mérában szerveznek népdalversenyt. Az elnökasszony megemlítette azt is, hogy egyes énekkarok későn vagy egyáltalán nem küldték el a szövetségnek ezévi tevékenységükről a beszámolót. Megtudtuk: a kórusok működésében a legnagyobb gondot a nem megfelelő kottaolvasás és az elöregedés okozza. Idén több énekkar ünnepelte meg létrejöttének kerek évfordulóját, továbbá közel húsz erdélyi településen tartottak kórustalálkozót. Mint kiderült, 2010-ben már három népdaléneklési versenyt szervezett a dalosszövetség. Tóth Guttman Emese örömmel említette, hogy a kórusok eleget tettek az egyházi és nemzeti ünnepek alkalmával szervezett rendezvényekre szóló meghívásoknak is. Szó esett ugyanakkor a testvérkórusokkal való kapcsolattartásról, valamint a dalosszövetség kórusainak külföldi szerepléséről. Jövőre 90 éves a dalosszövetség Ami a 2011-es évre vonatkozó terveket illeti, januárban ismét megünneplik a Magyar Kultúra Napját, továbbá Liszt Ferenc születésének 200. és halálának 125. évfordulójáról is megemlékeznek. Halálának 30. évfordulóján Márkos Albert kolozsvári zeneszerző életművére kívánnak hangsúlyt fektetni. Mindemellett kórustalálkozókra és népdalversenyekre kerül majd sor, jövő novemberben pedig a dalosszövetség megalapításának 90. évfordulóját is megünneplik. A gregorián szakosztály tevékenységét összegző, Jakabffy Tamás által összeállított beszámolót Péter Éva, a dalosszövetség egyik alelnöke olvasta fel. Ezáltal képet alkothattunk a gregorián zenét művelő, és a dalosszövetség égisze alatt tevékenykedő énekkarok sokrétű, sikerekben gazdag tevékenységéről. Sógor Magda karnagy a kántorképzés jelenlegi lehetőségeit ecsetelte, majd Kelemen Antal, a fúvós szakosztály vezetője a több mint 40 erdélyi fúvósegyüttes évi tevékenységéről számolt be. Öt karnagyot tüntettek ki A beszámolók után került sor a díjak átadására. Zsizsmann Rezső-díjban részesült Fórika Balázs, a kézdivásárhelyi Kantai Római Katolikus templom kántorkarnagya. Fekete Miklós zenetanár laudációjából kibontakozott a karnagy sokoldalú tevékenysége: kántor, önkormányzati tanácsos, vitézi rend birtokosa, és nem utolsósorban két gyermek édesapja. „Kívánom, hogy ez a díj is boldoggá tegyen”, összegzett Fekete Miklós. A díjat Zsizsmann Ilona, Zsizsmann Rezső lánya adta át. Márkos Albert-díjat kapott a fiatal Gáspár Anna zilahi zenetanár-karnagy. „Húsz éve ismerem a Gáspár családot, és ez alatt az idő alatt végigkísértem Anna pályáját, aki a zeneakadémia elvégzése után énekkart és játszóházat vezet, népdalt kutat, zeneóvodában tevékenykedik”, mondta laudációjában Essig Klára festőművész. A díjat Fórika Éva alelnök adta át. A Jagamas János-díjat Czakó Gabriella szovátai missziós zenetanárnő érdemelte ki, akinek pályafutását kollégája, Nagy Éva Vera méltatta. „Csoda az, amit Gabriella a gyerekekkel tesz. Kodály elképzelései a szemem láttára valósulnak meg”, hangzott el a laudációban. A díjat Jagamas János özvegye adta át. Bálint Zoltán, a Csíkkarcfalvi Bitykó Gyermekfúvószenekar karnagya Rónai Antal-díjat vehetett át. Laudációt mondott Kelemen Antal, a rétyi fúvószenekar igazgató karnagya. „Bálint Zoltán közvetlenül, barátságosan viszonyul a zenekarában tevékenykedő gyerekekhez. Öt éve, amióta átvette az együttes vezetését, kitartó munkát végzett”, összegzett Kelemen Antal. Seprődi János-díjban részesült a 30 éves Sepsiszentgyörgyi Cantus Firmus Vegyeskar és annak karnagya, László Attila. Guttman Mihály félévszázados ismeretség fényében értékelte a karnagy áldozatos és sikeres tevékenységét. A díjátadást követően a közgyűlés tiszteletbeli tagnak választotta Ferencz Ágnes Veronika brassói képzőművészt, aki a díjként szolgáló plakettet készíti el évek óta, valamint Tamás Gebe Andrást, Tordaszentlászló polgármesterét, mint a szövetség önzetlen támogatóját. Délután gyermekkarok örvendeztették meg kórushangversenyükkel a dalosszövetség tagjait. NAGY-HINTÓS DIANA, Szabadság (Kolozsvár) 2013. február 27.Mellszobrot kap az orgonaépítőMúlt év novemberében a kézdivásárhelyi Pro Cantus Egyesület kétnapos ünnepséggel emlékezett Kolonics Istvánra, Erdély leghíresebb orgonakészítő mesterére halálának 120. évfordulóján. A szabadkai származású mester 1855-ben telepedett le Kézdivásárhelyen, ahol harminchét évig élt. Háromszéken huszonkilenc orgonája van, valamennyi többé-kevésbé ma is működőképes. A csíksomlyói kegytemplom és a gyulafehérvári székesegyház orgonáját is ő készítette. Fórika Balázs kántor, az egyesület elnöke idén maradandó emléket szeretne állítani a méltatlanul elfelejtett mesternek. Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrász műtermében már elkészült mellszobrának gipszváltozata. Tervek szerint a bronz mellszobrot a főtéri református templomkertben állítják fel. (Iochom) Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2013. április 15.Református templomi kórusok találkozójaA kézdivásárhelyi református egyházközség szombaton a főtéri templomban hét énekkar részvételével szervezte meg a kézdi-orbaiszéki református egyházmegye templomi kórusainak kilencedik találkozóját. A Beder Imre helybeli református lelkipásztor által tartott istentiszteletet követően a kézdivásárhelyi Hálaadás református dalárda (vezényelt Demény József és Balázs István), a kézdivásárhelyi Boldog Özséb kórus (Gergely Gábor, felvételünk), a pákéi református férfikar (Szántó István), a kézdivásárhelyi Maassluis Nyugdíjasklub Rozmaring énekkara (Héjja István), a felsőcsernátni református énekkar (Ruszka Sándor), az alsócsernátoni kórus (Jakab Árpád) és a kantai Szentháromság-templomi kórus (Fórika Balázs) adta elő repertoárját. A közös énektanulás után a szervezők a kórusvezetőknek emléklapokat nyújtottak át. A kilencedik kórustalálkozó a református egyházpalota étkezdéjében szeretetvendégséggel ért véget. (iochom) Háromszék (Sepsiszentgyörgy). 2013. november 18.Hazatért az orgonakészítő (Kézdivásárhely)Újabb köztéri szoborral gazdagodott Kézdivásárhely: november 16-án, szombaton a főtéri református templom bejáratánál kialakított téren felavatták Kolonics István (1826–1892), Erdély egyik leghíresebb orgonakészítő mesterének bronz mellszobrát, Vargha Mihály szobrász alkotását. A szoborállítást Fórika Balázs római katolikus kántor, a Pro Cantus Egyesület elnöke kezdeményezte, Kolonics István ugyanis harminchét évig lakott Kézdivásárhelyen, a szobrához közeli templomban található Kézdiszék egyik legnagyobb Kolonics-orgonája. Vargha Mihály mellszobrát Sántha Csaba szovátai szobrász öntötte bronzba, talapzatát a csíksomlyói Dóczi András készítette. A szombati ünnepség a református templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött, melyen a reformátusok mellett római katolikusok is nagy számban részt vettek, a környékbeli magyar történelmi egyházak lelkészeivel együtt. Csíkcsatószegről is érkeztek megemlékezők, a mester 121 évvel ezelőtt falujukban, 199. orgonája készítése közben hunyt el, sírja a csíkcsatószegi temetőben található. Isten igéjét Tamás József gyulafehérvári püspök és házigazdaként Beder Imre református lelkész hirdette, felidézve a neves orgonakészítő mester életét és munkásságát. A püspök az orgona szerelmesének nevezte Kolonics Istvánt, aki az orgonaépítésnek szentelte életét, és készítette el az erdélyi orgonák legmegbízhatóbb darabjait. Munkásságát Szőcs László, a kézdi-orbaiszéki református egyházkerület főjegyzője is méltatta, Fórika Balázs pedig köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik felkarolták, támogatták kezdményezését. A gondviselésnek köszönhetően 120 esztendő után Kolonics István visszaköltözött Kézdivásárhelyre – mondotta Fórika Balázs. Az ökumenikus istentisztelet után a tömeg a szoborhoz vonult, azt Fórika Balázs felkérésére Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke és Bokor Tibor polgármester leplezte le. A Kolonics-szobrot Tamás József püspök és Szőcs László református főjegyző áldotta meg. A szobor talapzatára elsőként a kegyelet virágait a mester unokája, Borcsa Julianna helyezte el, majd önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek koszorúztak. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. július 8.Dallal gyarapodó reformátusok350 dalos és számtalan vendég örvendhetett szombaton a kórusműveknek a baróti református egyházközség által huszonegyedik alkalommal megszervezett dalostalálkozon. A vasárnap nyolcadik alkalommal tartott Hazatérés napján orgonát szenteltek és színes üvegblakot avattak. A hagyományokhoz híven az esemény ébresztő körzenével vette kezdetét, majd a résztvevők a szervező Zathureczky Gyula Kórus volt karnagya, Kónya Pál és elnöke, Zakariás Attila sírját keresték fel elhalálozásuk tizenegyedik évfordulóján. A református templom előtt tartott szabadtéri megnyitón közösen énekelték az Ünnepre jöttünk kórusművet, köszöntötte a dalosokat Barót polgármestere, Lázár-Kiss Barna András és Krizbai Imre lelkipásztor, az Erdővidék Néptáncegyüttes pedig palotás táncot járt. A találkozón a házigazdákon kívül fellépett a Rozmaring Kórus (Barót), a Dávid Ferenc Unitárius Kórus (Vargyas), a Gazdag Miklós Polgári Daloskör (Nagyajta), a Sonore Vegyes Kar (Budapest), a Brassói Magyar Dalárda, az Alsórákosi Református Vegyes Kar, a Kisbaconi Református Kórus, a Feketehalmi Ökumenikus Kórus, a Négyfalusi Vegyes Kar, az Ürmösi Unitárius Kórus, a Gidófalvi Református Vegyes Kar, a Zágoni Mikes Kelemen Vegyes Kar, a Malomfalvi Katolikus Kórus és a Kemenesmagasi Citerazenekar és Dalkör. A templomszentelés évfordulóján tartott Hazatérés napján felszentelték a Simon Hamelink és Rene Nijsse által adományozott orgonát. Az Erdővidéki Református Egyházmegye esperese, Berszán István az orgonának az istentiszteleti rendtartásban kiemelt helyéről beszélt: lelkesítően hat az igét hallgatóra, de bátorító és vigasztaló ereje is van. Fórika Balázs kántor az orgona a Kr. e. II. századig visszavezethető történetéről beszélt, majd az új hangszert megszólaltatta. Az eljátszott művek közt az adományozók tiszteletére szerepelt az 1568 óta használatos holland himnusz is. A Brassói Református Egyházmegye esperese, Szegedi László a hálaadó istentiszteleten a gyülekezetek társadalmunkban betöltött szerepéről beszélt, s megállapította: a keresztény jelképek és hagyományok elleni folytonos támadások éreztetik hatásukat, s fogynak a hívők. Leleplezték a templom negyedik, színes üveggel díszített ablakát, mely az utóbbi két esztendő konfirmandusainak, illetve Komporály Viktor és Hajdó József vállalkozó adománya. Ugyanakkor felavatták a víztelenített és felújított pincét is. A gyönyörű és tágas boltíves helyiség a kultúrát szolgálja az elkövetkezőkben. Hecser László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. április 14.Református kórustalálkozó KézdivásárhelyenA kézdivásárhelyi református egyházközség szombaton tizenegyedik alkalommal szervezte meg a főtéri református templomban a Kézdi-orbai Református Egyházmegye kórusainak találkozóját. A Beder Imre lelkipásztor által tartott istentiszteletet és a kórusok köszöntését követően fellépett a kézdivásárhelyi Hálaadás református dalárda Demény József és Balázs István, az altorjai római katolikus templom énekkara Pál László, a lécfalvi református vegyes kórus Kertész Tibor Barna, a kézdivásárhelyi Boldog Özséb római katolikus templom énekkara Dezső Zelinda, a kisbaconi református vegyes kórus Farkas Erzsébet Eszter, a kézdivásárhelyi-kantai Szentháromság római katolikus templom énekkara Fórika Balázs, a pákéi református dalárda Szántó István és a kézdivásárhelyi Maassluis Nyugdíjasklub Rozmaring énekkara Héjja István karnagy vezényletével. A találkozó közös énekléssel, emléklapátadással, a Szózat és a himnuszaink eléneklésével, szeretetvendégséggel ért véget. (iochom) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. július 16.Szigetekben vagy egységben?Száznegyvenöt éves lesz a háromszéki kórusmozgalom 1971-ben egy évszázados kórusmozgalmat ünnepeltek Kovászna megyében: akkor Erdély több mint száz karnagya szakmai találkozóval tisztelte meg az évfordulót, de a jól sikerült rendezvény folytatását a következő évben betiltotta a kommunista vezetés. A közelgő 145. évforduló kapcsán utánanéztünk mennyire egységes a háromszéki kórusmozgalom. Az első dokumentált adatunk Szentkatolnáról 1871-ből származik, legalábbis László Attila karnagy szerint, aki a Korunk 1972/5. számában összefoglalta a 19. század végének háromszéki adatait. Tóth Szabolcs Barnabás a 2012–2013-as Acta Siculica kiadványban a Székely Mikó Kollégium kórusát tekinti az első fecskének, az 1870-es évek elejére téve a megalakulásukat. Mivel a dokumentumok foghíjasak, vagy még egészében feltáratlanok, egyelőre a szentkatolnai mérföldkövet tekintjük kiindulópontnak, így jövőben a 145. évfordulót ünnepelhetjük. Az elsők között szerepel Kovászna is, ahol 1872-ben polgári dalárdát alapítottak, és tudjuk, hogy 1971-ben hét énekkarban már 540-en énekeltek. Barót sem maradt le, ott 1874-ben alakították meg a férfidalárdát. A kézdivásárhelyiekről pontos adatunk nincs, de elmondható, hogy itt 1873-ban már hagyománya volt a dalárda báljának. A bodoki dalegylet 1872-ben, a zabolai 1873-ban lép színre. A fennebb említett két tanulmányból kitűnik, hogy 1880 után, egymás sikerein felbuzdulva, alakultak meg a legkisebb településeken is a dalárdák. Jellemző a korra, hogy nem ritkán jótékony céllal szerveztek előadásokat, bálokat. A tagok 1918 után kisebbségi önszerveződési lehetőségként élték meg az együtténeklést, de az 1937–1940 között érvényes gyülekezési tilalom miatt sok helyen már nem alakultak újra a kórusok. Egy másik csúcs a 1980-as évekre esik, a Megéneklünk, Románia fesztiválok idejére, amikor a tanügyi dolgozóknak kötelességük volt kórusokat verbuválni. A 20. század elejétől, a tiltások dacára, többfelé is szerveztek találkozókat, de ezek egy része idővel abbamaradt. A jelenlegi találkozók közül a legrégebbi a zágoniaké, nekik 1970 óta sikerül folytonosságot fenntartaniuk. A kérdésre, hogy szükség lenne-e egy összefogó szervezetre, vagy mindenki saját örömére énekeljen, bonyolult a válasz. Fórika Balázs kézdivásárhelyi karnagy számításai szerint jelenleg 52 csoport létezik a megyében, közülük hat csak időszakosan lép fel. Azt mondja, miután az 1990-ben megalakult Háromszéki Magyar Zenei Társaság két évvel később megszűnt (ennek célját képezte a mozgalom összefogása), a ma aktív csoportok egymás munkáját csak felületesen ismerhetik, sokan egyáltalán nem találkoznak egymással. A rövid életű társaság kezdeményezője, László Attila nyugalmazott karnagy szerint az összefogó szakmai találkozók haszna nyilvánvaló, viszont a szervezés nem csekély erőbevetést igényel, és kérdés, ki merné ezt magára vállalni. Fórika úgy fogalmazott, elsősorban elhatározás kérdése az összefogás, mert a semmivel össze nem hasonlítható közösségélmény, a bajtársias légkör megteremtése az, ami a kórusmozgalmakat mindmáig élteti. Elsősorban tehát nem anyagi akadályai vannak a szervezkedésnek, hanem az idő- és motivációhiány nyomja rá a pecsétjét a lehetőségek kibontakozására. Jancsó Katalin Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. január 13.Boldogasszony-kiállítás KézdivásárhelyenTegnap este a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban nagyszámú érdeklődő jelenlétében nyílt meg nyolcadik állomáshelyén a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Forrás Művészeti Intézet szervezésében a Boldogasszony című kiállítás, melyen ötvenöt, zömében Kárpát-medencei jeles kortárs képzőművész a Szűzanyáról készített szakrális alkotása tekinthető meg. A kiállítás fővédnöke Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, védnökei: Tamás József római katolikus püspök és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke. A vendégeket és a művészetkedvelő közönséget elsőként Dimény Attila múzeumvezető köszöntötte az új év első eseményén. Azt is bejelentette, hogy a kiállító ötvenöt művész közül a megnyitón egyedül a Budapesten élő Molnár János festőművész és grafikus van jelen. Vargha Béla kézdi-orbaiszéki római katolikus főesperes a Boldogasszony kifejezés eredetére világított rá, azt is hangsúlyozva, hogy az egyházi szóhasználatban ezalatt mindig a Szűzanyát értjük. Puskás Attila, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet egyházügyi referense Szász Jenő elnök üdvözletét tolmácsolta. A kiállítást Tóth Norbert, a Forrás Művészeti Intézet igazgatója, a tárlat kurátora nyitotta meg, azt emelve ki: a kiállítássorozat annak üzenetét hordozza, hogy mint sok évezreden keresztül, most is a Boldogasszony zászlaja alatt lehetünk erősek és szabadok, ha hittel, elszántsággal, összefogva megvívjuk harcunkat hagyományainkért, értékeinkért, együvé tartozásunkért. A megnyitó hangulatát nagymértékben emelte a Cantus kamarakórus és a kantai Szentháromság-templom énekkarának közös fellépése Fórika Balázs római katolikus kántor-karnagy vezényletével. Szólót énekelt Ábrahám Anna, a Nagy Mózes Elméleti Líceum tanulója. A tárlat február 13-áig tekinthető meg. Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. április 4.Református kórusok találkozójaA kézdivásárhelyi református egyházközség szombaton a főtéri templomban nyolc énekkar részvételével tartotta meg a kézdi-orbaiszéki református egyházmegye templomi kórusainak tizenkettedik találkozóját, melyen nyolc énekkar mintegy kétszáz tagja vett részt. A szervezők – akárcsak az előző esztendőkben – a római katolikus egyházközség két kórusát és a nyugdíjasklub énekkarát is meghívták a rendezvényre. A Ruszka Sándor József iskolalelkész által megtartott istentiszteletet követően egymás után a kézdivásárhelyi Maassluis Nyugdíjasklub Rozmaring énekkara (vezényelt Héjja István ny. zenetanár), a kantai Szentháromság római katolikus templom énekkara (Fórika Balázs kántor), a papolci református vegyes kórus (Márton János kántortanító), a kézdivásárhelyi Boldog Özséb Kórus (Gergely Gábor zenetanár), a dálnoki Harmónia kórus (Oláh-Badi Krisztina zenetanár), a felsőcsernátoni református vegyes kar (Ruszka Sándor József iskolalelkész), a székelytamásfalvi református férfikar (ifj. Tusa János kántortanító) és a kézdivásárhelyi Hálaadás református dalárda (Demény József ny. zenetanár és Balázs István kántor) mutatta be repertoárját. Ezt követően közös énektanulás, a megtanult énekszám előadása, emléklapok kiosztása, az énekkarok zászlóira szalagtűzés és szeretetvendégség volt. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. április 16.Kórusfesztivál KézdivásárhelyenTegnap délután a Kézdivásárhely-kantai Szentháromság műemlék templomban tartották meg a XXII. Felső-háromszéki Kórusfesztivál első részét. A fesztivál folytatására, a templomi kórusok találkozójára az eddigi hagyománytól eltérően nem holnap, hanem augusztus 7-én kerül sor Kézdialmás római katolikus templomában a falunapok alkalmával. Idén csak öt világi kórus – a sepsiszentgyörgyi Pro Musica Kamarakórus (karnagy Sipos Zoltán), a Voces Női Kar (Cserkész Emese) és a Vox Humana (Szilágyi Zsolt Herbert), valamint a székelyudvarhelyi Musica Sacra Kamarakórus (Rózsa Imre) és a kézdivásárhelyi Cantus Kamarakórus (Fórika Balázs) – mutatta be színvonalas műsorát, három meghívott énekkar objektív okok miatt nem lehetett jelen. Ezzel a rendezvénnyel vette kezdetét a fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Pro Cantus Egyesület, illetve kamarakórus ünnepségsorozata. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. szeptember 9.A zágoni katolikus templom búcsújaKisboldogasszony, Szűz Mária születésének napján tartották tegnap a zágoni katolikus templom búcsúját. Az ünnepi misén több mint húsz környékbeli, Erdély más részeiről érkezett plébános volt jelen, a hívek – katolikusok és más felekezetek tagjai – minden helyet elfoglaltak a templomban. Tizenegy órakor vonult be a templomba a plébánosok népes serege, élükön Kis József zágoni polgármesterrel és Fejér László Ödön parlamenti képviselővel. A szentmisét a frissen kinevezett kovásznai plébános, Péter Arthur celebrálta. A kántori teendőket a zágoni búcsúk hagyományának megfelelően Fórika Balázs végezte. Akik itt vannak, a hit okán is összetartoznak, Isten népének közösségét alkotják – mondta prédikációjában Péter Arthur. A nap ünnepeltjét, a Boldogságos Szűzanyát a legszebb, legtökéletesebb képmásként említette. Mint mondta, Mária születése napján az élet nem állt meg, nagy esemény volt, de mellőzött minden figyelemfelkeltést. Az ünnep arra is tanít, hogy éljünk rejtekben, mAradjunk meg Isten árnyékában. A legnagyobb jel a jeltelenség – hangoztatta. Égi Anyánknak mindig tisztelettel tartozunk, de a földi életben is tisztelet jár az anyáknak – fogalmazta meg prédikációjában. A szentmise végén Hölgyes Pál Zsolt zágoni plébános szólt a jelenlévőkhöz. Köszönetet mondott mindenkinek, aki eljött a zágoni búcsúra, azoknak is, akik a mindennapokban és ezen az eseményen is támogatták és támogatják a zágoni katolikus egyházközösséget, a templomot. Viszont keserű szájízzel jegyezte meg: ha megszámolnánk, hány zágoni katolikust találnánk a templomban, akkor siralmas lenne a helyzet. A közösség a magyar himnusz eléneklése után vonult ki a templomból. Kürtőskaláccsal, kis itókával kínáltak mindenkit a templom előtt, a meghívottak a Mikes–Szentkereszty-kastély gabonásában közösen ebédeltek. Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. március 13.Március idusát köszöntő tárlat (Kézdivásárhely)Huszonnyolcadik alkalommal nyílt meg a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállítótermében a háromszéki és brassói képzőművészek március idusát köszöntő ünnepi tárlata. A tegnapi megnyitón több képzőművész személyesen is jelen volt. Dimény Attila múzeumvezető köszöntötte a megjelent alkotókat és a nagyszámú művészetkedvelő közönséget, hangsúlyozva: az idei kiállítás az eddigiek közül a leggazdagabb, hiszen negyvennégy kortárs képzőművész több mint ötven alkotással van jelen az ünnepi tárlaton. Elmondta, a kiállítás megszervezését a múzeum munkaközössége és a kézdivásárhelyi képzőművészek vállalták magukra. Dimény Attila felkérte a jelenlevőket, hogy egyperces néma csenddel és kegyelettel emlékezzenek a márciusi ünnepi tárlatok megálmodóira, a közel tíz éve elhunyt Incze Lászlóra és a múlt hónapban elhunyt Kosztándi Jenő festőművészre. Azt is bejelentette, hogy a Székely Nemzeti Múzeumnak köszönhetően évente katalógus készült a tárlatokról, két éve pedig az aktuális kiállítást bemutató kiadványt lapozhatják a tárlatlátogatók. Az idei kiállítás kurátora, Dobolyi Annamária művészettörténész elmondta, az állandó kiállítók mellett olyanok is vannak, akik először állítottak ki. A tárlatot Deák Ferenc Loránd magyartanár méltatta. Közreműködött Józsa Irén és Nagy-Babos Tamás magyartanár – Arany János Erdély és Kapui Ágota Így múlik el című versét adták elő –, valamint a Cantus kamarakórus Fórika Balázs karnagy vezényletével. A kamarakórus Kosztándi Jenő emlékére Hector Berlioz francia romantikus zeneszerző híres művének, a Rákóczi-indulónak a magyar változatát énekelte el. Kiállító művészek: Albert Levente, Balázs István, B. Hajdú Enikő, Éltes Barna, Haszmann Júlia Réka, Hervai Katalin, Koszta Ervin, Kovács Géza, Köllő Margit, Miklóssy Mária, Petrovits István, Péter Eszter, Simó Enikő, Ütő Gusztáv, Vargha Mihály és Vinczeffy László Sepsiszentgyörgyről, Deák M. Ria és Deák Barna Kovásznáról, Albert Sándor, Ábrahám Imola, Ábrahám Jakab, Bartha Árpád, Bartha Bíborka, Csutak Levente, Gyulai Nagy Margit, Jakabos-Olsefszky Imola, Mattis-Teutsch Waldemar, Sipos-Gaudi Tünde, Tomos Tünde és Vetró-Bodoni Sebestyén András Brassó megyéből, Csillag Mónika, Kosztándi B. Katalin, ifj. Kosztándi Katalin, Kosztándi Jenő, Máthé László, Sárosi Csaba, Sárosi Mátyás, Szász Edit, Vajna László, Vetró András, Vetró-Bodoni Zsuzsa Kézdivásárhelyről, Bartos Jenő Jászvásárról, Ilés-Muszka Rudolf Veresegyházáról és Vălean Tünde Temesvárról. A kiállítás április 9-ig tekinthető meg, és az ünnepre való tekintettel ma és március 15-én – a főtéri ünnepség előtt és után – is nyitva tart a múzeum. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. április 4.Kórustalálkozó Kézdivásárhelyen és CsernátonbanA múlt hét végén immár XXIII. alkalommal szervezték meg a Felső-Háromszéki Kórusfesztivált. Első nap, pénteken a kantai Szentháromság-templomban a következő kamarakórusok léptek fel: kézdivásárhelyi Cantus kamarakórus (karnagy: Fórika Balázs), kovásznai Pastorala kórus (Szántó Kinga), székelyudvarhelyi Musica Sacra énekkar (Rózsa Imre), sepsiszentgyörgyi Pro Musica kórus (Sipos Zoltán), sepsiszentgyörgyi Laudate kórus (Lőfi Gellért) és Vox Humana kamarakórus (Szilágyi Zsolt Herbert). A nagyon színvonalas kórusünnepnek akár a mottója is lehetett volna Bartis Ferenc 1967. március 6. című verse: „Kodály meghalt, / és elpattant egy / Föld s Nap közé kifeszített / ősi, / drága / húr, / amely a mindenségnek / sírt / kacagott, / süvöltött / magyarul.” A Kodály Zoltán szellemét megidéző találkozón a világhírű pedagógus, zeneszerző A szép énekszó múzsájához című művét adta elő közösen a mintegy százhatvan főt számláló egyesített kórus Szilágyi Zsolt Herbert, a Vox Humana kamarakórus karnagyának vezényletével. Az énekkarok fellépése után Vargha Béla főesperes-plébános emléklapot nyújtott át a jelen lévő kórusok vezetőinek. A kórusfesztivál második napjára – az eddigi gyakorlattól eltérően – nem szombaton, hanem vasárnap 14 órai kezdettel került sor az alsócsernátoni református templomban. Bevezetőben Takács Lajos helybeli református lelkész, valamint Kedves Tibor római katolikus plébános köszöntötte az egybegyűlteket, majd a következő templomi énekkarok léptek fel: az alsócsernátoni, a kézdikővári, a kézdialmási, a nyujtódi, az altorjai, az esztelneki, az ozsdolai, a kézdiszentléleki, a gelencei, a szentkatolnai, a kézdivásárhely-kantai, valamint a Boldog Özséb római katolikus templomi énekkarok, a felsőcsernátoni és a kézdivásárhelyi Hálaadás református énekkarok és a kézdivásárhelyi Maassluis Nyugdíjasklub Rozmaring kórusa. A jól felkészült kórusok bemutatkozása után az immár hagyományossá vált közös énektanulás következett, amelynek során a mintegy háromszázötven fős egyesített kórus Kodály Zoltán Miatyánk című művét tanulta meg és adta elő. A csodálatosan szép dalos ünnepet emléklapok kiosztása és nemzeti imánk közös eléneklése zárta. Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. április 24.Kórusok találkoztak KézdivásárhelyenEgyháziak és világiak A kézdivásárhelyi református egyházközség szervezésében szombaton tartották a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye templomi kórusainak 13. találkozóját. A rendezvényen kilenc katolikus, református és világi kórus, illetve dalárda lépett fel. A találkozó résztvevői a napot a református temetőben levő kopjafánál kezdték, ahol fejet hajtottak a Hálaadás dalárda által az elhunyt kórustagok emlékére állított kopjafa előtt, majd kezdetét vette a rendezvény. Fellépett a kézdialmási katolikus templom énekkara (vezényelt: Dima Péter), a kovásznai férfikar (Antal Ernő), az alsócsernátoni katolikus templom énekkara (Lukács Mihály), a Maassluis Nyugdíjas Klub Rozmaring énekkara (Héjja István), a kantai Szentháromság-templom énekkara (Fórika Balázs), a pákéi református dalkör (Szántó István), a Boldog Özséb katolikus templom énekkara (Gergely Gábor), a Hálaadás református dalárda (Balázs István) és a Kézdi-Orbai református lelkészcsaládok kórusa. Ez utóbbi, illetve a csernátoniak és az almásiak első alkalommal vettek részt a találkozón, amin neves és ismeretlen zeneszerzők szerzeményei csendültek fel. Bartos Lóránt / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. május 8.Nyugdíjasok 14. kórustalálkozójaA kézdivásárhelyi Maassluis Nyugdíjasklub tizennegyedik alkalommal szervezett kórustalálkozót szombaton a Vigadó színháztermében. A rendezvényt Váncsa Ildikó, a szervező klub elnöke nyitotta meg, köszöntötte a résztvevőket, és köszönetet mondott a támogatóknak. Fellépett a kézdivásárhelyi Boldog Özséb római katolikus plébánia kórusa (karnagy: Gergely Gábor kántor, zenetanár), a székelyudvarhelyi Dr. Pál Gyula Kórus (László Judit zenetanár), a kantai Szentháromság római katolikus templom énekkara (Fórika Balázs kántor), a kézdivásárhelyi Hálaadás református dalárda (Balázs István kántor), a kézdiszentkereszti Szép Emlékek Nyugdíjasklub kórusa (Vizi Géza katonazenész) és a kézdivásárhelyi Maassluis Nyugdíjasklub Rozmaring énekkara (Héjja István ny. zenetanár). A nyugdíjasok tizennegyedik kórustalálkozója himnuszénekléssel, egy háromszólamú kánon közös eléneklésével, valamint szeretetvendégséggel ért véget. Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. szeptember 9.Megújult istenháza ZágonbanKettős ünnepet ült tegnap a zágoni római katolikus egyházközség: a hagyományhoz híven Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének napján zajlott a templom búcsúja, ugyanakkor az ünnepi istentisztelet alkalmával megáldották a belsejében teljesen megújult istenházát. A szentmisén szűkösnek bizonyult a templom, több mint kétszázan, egyházi és világi elöljárók, meghívottak, vendégek, helybéliek vettek részt a ceremónián. A szentmisét nm. és ft. Tamás József püspök celebrálta. A zágoni ősi katolikus templom a reformáció idején azok birtokába került, akik áttértek az új hitre. 1760-ban épült a kis megmaradt közösségnek egy kápolna. 1822-ben húzták fel a jelenlegi templomot, amely azóta ezt a kis közösséget szolgálja, és amelyet a búcsú ünnepére szépen felújítottak. Hála és köszönet a felújításért elsősorban a fiatal lelkipásztornak (Hölgyes Pál Zsolt zágoni plébánosnak – szerk. megj.), akinek gondja volt arra, hogy Istennek ez a temploma Istenhez méltó legyen. Hála és köszönet mindazoknak, akik anyagilag támogatták a felújítást, az adományokért, melyekből sikerült ezt a munkát elvégezni – mondta a püspök, majd szentelt vízzel áldotta meg a templomot és a benne lévőket. A szentmisét követően Hölgyes Pál-Zsolt mélységes meghatódás közepette számolt be a templomjavítás körülményeiről, és köszönetet mondott mindazoknak, akik valamiképpen, anyagiakkal vagy kétkezi munkával hozzájárultak a munka sikeréhez. Elsősorban az egyház tulajdonában lévő erdőkből származó jövedelemből (139 ezer lej), a megyei tanácsnál megnyert pályázatból (30 ezer lej), adományokból (1540 lej) és sok támogató hozzájárulásából sikerült fedezni a kiadásokat – sorolta. A szentmisén közreműködött a Búzásbesenyőről érkezett Gaudate vegyes kar Szakács Zoltán karnagy vezetésével, a kántori teendőket Fórika Balázs végezte. A plébános érdeklődésünkre elmondta, a zágoni báró Szentkereszti család által építtetett templom soha nem esett át ilyen mértékű belső felújításon. A változásra szükség volt, az ajtókon, ablakokon befújt a szél, a faanyagot könnyező gomba emésztette, a templom belsejének minden része a felújítás szükségességét mutatta. Az is igaz, hogy már három évvel ezelőtt, amikor zágoni plébános lett, gondolkodni kezdett a szükséges munkálatokról – vázolta az előzményeket. Májusban kicserélték az ablakokat. Fakeretes, hőszigetelő üveggel ellátott ablakokat szereltek a régiek helyére. Az ablakok szemi-vitráliák, a három réteg üvegből a középső csiszolt és festett. Az öt nagy ablakra Szent Péter és Pál, Szent István és László királyok, valamint Márton Áron püspök alakja került. A sekrestye ablakára Szent Tarzicius, a ministránsok védőszentje került. A kóruskarzat két ablakára Szent Cecíliát, az egyházi zene védőszentjét, illetve a templomépítő Szentkeresztiek címerét festették – utóbbit a családból származó Bokor család készítette. A Szentkereszti leszármazottak ezúttal a templom melletti családi kripta homlokzatát is felújíttatták, a kényes munkálatot Rab Imre Dindi vezette. Megtisztították az 1822-ben Veres Márton által festett oltárképet, újrafestették és aranyozták az oltárt, szószéket, az orgonát – ezt 1885-ben készítette Kolonics István, 170. alkotásaként, pontos mása Szilágyerkeden található. A fenti munkálatokat a székelyudvarhelyi születésű Tódor Előd képzőművész végezte. Az orgonát Fórika Balázs kézdivásárhelyi kántor pucolta ki díjmentesen. Felszedték a korhadó fapadlót, alapot öntöttek, a főbejárattól az oltárig és a szentélyben gránitlapokkal rakták ki a padlót, az ugyancsak vadonatúj padok alá deszkapadló került. Felújították a teljes villanyhálózatot, a falakat védő hálóval borították, alapozták, majd festették. Vigyázva a régi és új egyensúlyára, megtartották a főbejárat és a sekrestye belső ajtóit, ezeket Hölgyes saját kezűleg újította fel. A templomi ceremóniát ünnepség követte, a résztvevők a Mikes Kelemen Művelődési Házban gyűltek össze, a vendégeket Kis József polgármester házigazdaként fogadta. Bokor Gábor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. október 25.Rangos hangversennyel ünnepeltek (45 éves a Vox Humana)Nemcsak a háromszéki kóruskultúra meggyökerezéséhez járult hozzá a sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórus, hanem az alapítása óta eltelt negyvenöt esztendő alatt az éneklés igazi utazó apostolává vált – mondotta Fórika Balázs, a kézdivásárhelyi Cantus kamarakórus karnagya szombat este a Krisztus király-templomban tartott ünnepi hangversenyen, és Nagy Mózes, a XVII. századi, esztelneki származású székely pap nemes cselekedeteihez hasonlítva a Vox Humana által eddig bejárt utat, Vetró András szobrászművész Nagy Mózest ábrázoló plakettjét adta ajándékba az ünnepelt kórusnak. A zene üzenetet hordoz, hirdeti az igazat, a szépet, a szent élet céljait – hangsúlyozta házigazdaként Dávid György plébános. Az elmúlt negyvenöt év fellépései a világ több színpadán, az elismerések, a díjak mind bizonyítják, hogy a Vox Humana kamarakórus olyan értéket közvetít, amelyre az emberi léleknek szüksége van – fogalmazott Nagy Zoltán, aki Antal Árpád polgármester és a helyi önkormányzat nevében szólt. Péter Sándor, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elismerését tolmácsolta azért a kitartó munkáért és művészi teljesítményért, amelynek szerinte közvetett következménye, hogy jelenleg egyetlen Sepsiszentgyörgy méretű városban sem működik annyi jó minőségű kórus, mint a háromszéki megyeközpontban. Fellépett a Sipos Zoltán vezette Pro Musica kamarakórus, a kézdivásárhelyi Cantus kamarakórus Fórika Balázs vezényletével, a Zongor Attila karnagy által vezetett budapesti Stella kamarakórus, amely tizenöt éves kapcsolatot ápol a Vox Humanával, majd a Vox Humana rövid műsorának tapsolt a több száz főnyi hallgatóság, amelyben meghívott énekesként közreműködött Sebestyén-Lázár Enikő, valamint a Salamon Olivér, Ticuşan János és Vitályos Lehel alkotta zenekar, beatboxkíséret: Kertész Róbert. Szilágyi Zsolt Herbert, a Vox Humana jelenlegi karnagya tevékenységét édesapja, Szilágyi Zsolt méltatta, aki negyven évig vezette a Vox Humana kamarakórust, fia pedig megköszönte azt a kulturális örökséget, amelyet édesapja hagyott maga után. Az ajándékok és emléklapok átadása után a születésnapi hangverseny a négy kórus közös éneklésével zárult, együtt adták elő Herivelto Martins Ave Maria no morro című művét. Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. november 6.Székelyföld nem eladó (Fórum Kézdivásárhelyen)Székelyföld jelenéről és jövőjéről szervezett telt házas fórumot a Kézdiszéki Székely Tanács kézdivásárhelyi, illetve kézdiszéki magyar pártokkal és civil szervezetekkel – az RMDSZ-szel, az EMNP-vel, az MPP-vel, a Kézdivásárhelyi Nők Egyesületével és a Történelmi Vitézi Renddel – együttműködve szombaton Kézdivásárhelyen a Vigadó Művelődési Ház Színháztermében. A háromórás rendezvény nyitányaként három közismert kuruc nóta hangzott el tárogatón Fórika Balázs kántor előadásában. A ceremóniamester szerepében Kónya Zita angoltanár, a Siculus Rádió főszerkesztője köszöntötte a mintegy kétszázötven résztvevőt, külön üdvözölve Gyergyó-, Udvarhely- és Csíkszék küldötteit, a környékbeli települések polgármestereit, önkormányzati képviselőit, Kézdi-Orbaiszék római katolikus plébánosait. A fórumot Fekete Miklós ny. zenetanár, a Kézdiszéki Székely Tanács elnöke, a rendezvény megálmodója és főszervezője nyitotta meg. Közölte: rövid, alig négy hónapos elnöki megbízatása alatt kétszer is végigjárta Kézdiszék településeit, és megdöbbenve tapasztalta, hogy a székely nép az önfeladás szélére sodródott. Ezért is választotta a meghívó mottójának Kossuth Lajos szavait: „Eltiport nemzet újjászülethet, de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás.” Bokor Tibor kézdivásárhelyi polgármesternek a fórum résztvevőihez intézett üzenetét Kónya Zita tolmácsolta. Az első előadó Ambrus Ágnes ny. egyetemi adjunktus volt, aki az irodalmi műveltség és autonómia témában Tamási, Nyirő, Reményik, Wass Albert – avagy a székely fiatalok irodalmi műveltsége címmel tartotta meg előadását, majd Sántha Attila költő, nyelvkutató Kulyak, odor, pereszlen – honnan jövünk mi, székelyek? című, a székely nyelvjárásról szóló értekezése hangzott el. A szünet után Czirják Árpád pápai prelátus, ny. aranymisés kolozsvári plébános lépett a pulpitushoz, és megtartotta Székelyföld nem eladó! Lenni vagy nem lenni, az itt a kérdés! című előadását. A díszmeghívott felidézte azt az időszakot, amelyet Kézdivásárhelyen töltött. Negyvenkilenc évvel ezelőtt, 1968-ban érkezett a városba, ahol két évig segédlelkészként, majd egy év megszakítással plébánosként tevékenykedett 1984-ig, amikor Kolozsvárra helyezték át. Felidézte: amikor 1983-ban a temetőben felállították a kettős kopjafát, az akkori állambiztonsági szervek rászálltak, maga a megyei parancsnok jött el Kézdivásárhelyre, és megkérdezte, hogy milyen nevek szerepelnek a kopjafán (a hét vezér nevét véste rá az emlékmű készítője). Czirják Árpád válasza az volt, hogy hősi halottak, akik a kantai temetőben nyugszanak. Akkor a parancsnok ezt el is hitte – elevenítette fel az akkori eseményeket a pápai prelátus –, de később alaposabban tájékozódott, berendelte az akkori kézdivásárhelyi plébánost a megyeközpontba, és parancsba adta, hogy tüntesse el a kopjafát. Czirják Árpádnak kétnaponta kellett jelentkeznie a megyei Securitatén, de nem tudták megtörni, az volt a válasza: „nem azért tették oda, hogy onnan elvigyék, vigyék el önök, de ne tessék elfelejteni, hogy Háromszék nem alkuszik”. A végeredmény az lett, hogy a kopjafa a helyén maradt. Az előadó arra hívta fel a figyelmet, hogy városainkban, falvainkban járva egyre több ingatlanon látható az Ez a ház eladó felirat. Ha ez így folytatódik, előbb-utóbb idegenek tulajdonába kerülnek az ingatlanok, és akkor Székelyföld véglegesen gazdát cserél. „Székelyföld fennmaradásáért harcolunk, és egy székely zászlót nem merünk kitenni, a sokat emlegetett székely virtusból már csak ennyire futja” – kongatta meg a vészharangot. „A katalánok kikiáltották függetlenségüket, a skótok a szétválásért küzdenek, és a mi politikusaink az autonómia követelésébe maholnap belefulladnak” – jegyezte meg. A pápai prelátus Háromszék nagyjait – a dálnoki Dózsa Györgytől a torjai Apor Péterig – sorakoztatta fel követendő példaként a mai nemzedék számára. Felelevenítette az RMDSZ politikusainak a kolozsvári Szent Mihály-templomban tett esküjét is: „Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, küzdjek fennmaradásáért, amelynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. Isten engem úgy segéljen!” „Azt vártuk és azt várta minden erdélyi magyar ezek után, hogy a belső önrendelkezés, az autonómia követelésével lép a román politika színpadára az RMDSZ, de válasz helyett a marosvásárhelyi véres március után magyarázkodás következett, hogy ne borzoljuk a kedélyeket, később, majd alkalmas időben tűzik a politika napirendjére ezt a kényes kérdést. (...) Később a mérleg nyelvéről szólt a fáma. Részt vesz az RMDSZ a kormányban, vagy távol marad. Részvétel vagy távolmaradás szinte egyre ment. A kisebbségi jogok kivívásában érdemleges változás nem történt, be kellett érni apró, jelentéktelen engedményekkel. Az RMDSZ megkésve vette be programjába az autonómiát. Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői hallathatták volna a hangjukat, de legtöbbször ők is a háttérben beérték egy-egy fejcsóválással” – ecsetelte az előadó. Nyomatékosította: ő maga nem az RMDSZ ellensége, hiszen tagja a szövetségnek, hanem az RMDSZ kritikusa, és ugyanolyan kritikusa a Magyar Polgári Pártnak és a Székely Nemzeti Tanácsnak is. „Nagy formátumú politikusokra van szükségünk, akik kilépnek árnyékukból, és nem csupán szélmalomharcot folytatnak a román parlamentben és Budapesten kilincselnek, hanem olyanokra, akik rendszeresen járják a nyugati fórumokat, kitűnő angolnyelv-tudással elpanaszolják az erdélyi, székelyföldi magyarság nyomorúságát, világgá kiáltják, hogy a legnagyobb európai kisebbséggel a román politika mit művel el” – javasolta a pápai prelátus. Leszögezte azt is: nem ért egyet azzal az egyházvezetéssel, amely szerint „a pap ne politizáljon, végezze egyházi teendőit”. Erre ellenpéldaként Márton Áron és Prohászka Ottokár püspököket hozta fel. Végezetül arra kérte a teremben levőket, hogy ismételjenek meg utána hangosan két fontos mondatot: „Székelyföld idegenek számára nem eladó! Háromszék nem alkuszik!” Az előadás után több hozzászólás is elhangzott. Borsos Géza gyergyószéki küldött bejelentette, hogy a XVIII. Székely fórumot november 11-én 10 órai kezdettel Gyergyócsomafalván a Borsos Miklós Művelődési Házban szervezik meg, ahol a meghívott előadó ugyancsak Czirják Árpád pápai prelátus lesz. A fórumon fellépett a Cantus kamarakórus, a Református Kollégium versmondói, Fekete Dániel, Jánosi Zsolt és énekese, Babos Abigél, valamint a kézdiszentléleki Perkő Néptáncegyüttes. A rendezvény himnuszaink közös eléneklésével ért véget. Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-24
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
